Mária-napok Nyomtatás

Színes papi egyéniségeket ismerhettünk meg az idei Mária-napok során. Szeptember 8-án, szombaton a Tápéra és Petőfitelepre újonnan kinevezett plébános, Máté János atya tartotta az esti szentmisét. Lelkes beszédében Mária Istennek kimondott IGENjére irányította figyelmünket. A zenei szolgálatot Bővíz László testvérünk fogta össze, aki a rókusi és zákányszéki ének- és zenekar tagjaival meghitt, imádságos légkört biztosított erre a feledhetetlen estére.

Másnap, a vasárnapi szentmise előtt a nyáron Taizében járt zarándokok találkoztak a plébánián, hogy felidézzék közös élményeiket és énekpróbával készüljenek az ünnepi szentmisére. Pálfai Zoltán, makói plébános atya az elcsöndesedés fontosságára hívta fel figyelmünket. Az elhangzott evangéliumi történetre utalva, miszerint Jézus egy süketnémát meggyógyított, felhívta figyelmünket a helyes sorrendre: Meghallani – figyelni – és csak utána szólni! Szónokunk arra is emlékeztetett, hogy találó elnevezéssel illettük annak idején Újszegeden Sávai János atya által tartott napokat: „Hallásjavító lelkigyakorlat”. Bizony, ezt a belső hallásunkat szüntelenül kell élesítenünk! Beszédét egy elgondolkodtató történettel zárta: Az öregember mozdulatlanul ült a templomban órákon keresztül. A pap megkérdezte tőle: „Mit mondott az Isten?” „Isten nem beszél, csak hallgat” – hangzott a válasz. „No és ön, mit mondott neki?” „Én se beszélek, csak hallgatok”...Hétfőn 16 órától a Szeged és környékének Rózsafüzér társulatainak találkozóját tartották Újszegeden. Aradi Mária testvérünk évtizedek óta gondosan összetartja nemcsak helyi imaközösséget, hanem kapcsolatot tart a többi imavezetővel. Ennek gyümölcse, hogy az Erzsébet-templom ezúttal zsúfolásig megtelt. Megtiszteltetés volt, hogy erre az alkalomra plébánosunknak sikerült megnyerni Varga Lászlót, aki pap létére a váci székegyház karnagya, képzett egy-házzenész, és maga is ír egyházi énekeket. Örömünkre szolgált, hogy az énekpróba során saját műveit is tanította a templomban egy-begyűlt híveknek. A szentmise prédikációjában – a jezsuita és karmelita atyák és karmelita apácák életpéldáit felidézve - tanulságos történeteket hallhattunk az imaélet erejéről. A rózsafüzéresek figyelmét felhívta arra, hogy miben áll a latin „contemplatio” szó, amit szemlélődésnek fordítunk magyarra, ám ez nem bámészkodást jelent, hanem hogy már nem is a szavak fontosak. Miként az idegen emberekkel találkozva úgy vagyunk, hogy azt illik szóval tartanunk, ám akivel bensőséges szeretetkapcsolatban vagyunk, azzal szótlanul is jól megértjük egymást. Ilyen odaadással imádkozzunk!Kedden közel 60 idős és beteg testvérünk vette fel a betegek kenetét, hogy a szentségi kegyelemben megerősödve tudjanak helyt állni. A szentmisét Tamási József kartali plébános, a Bónum TV programigazgatója tartotta. Mária nevenapjának ünnepén, szeptember 12-én, szerdán Kovács Zoltán tartott nálunk primíciát. Szentbeszédében a férfiak figyelmét felhívta arra, hogy Mária legyen a múzsánk, vagyis ő motiváljon, hogy a bennünk levő energiát a jóra bontakoztassuk ki. Ezért volt az, hogy a lovagok magukra vették vagy lobogójukra tűzték Mária nevét, és úgy küzdjenek az igazságért. Szónokunk a nők figyelmét arra irányította, hogy Máriát tekintsük mentorunknak. Teremtőnk terve szerint a nő mindig a befogadó szerepében jár elől. Emlékeztetett arra, hogy amikor a Szűzanya megkérdez-te Fiát, aki 12 évesen elmaradt, és a templomban lelték meg, akkor is kérdésében az a tisztelet volt, hogy jobban megértse Jézust. Végül arról biztosította hallgatóit, hogy ha mind jobban szeretjük Máriát, akkor közelebb jutunk Szent Fiához, a mi Urunk Jézus Krisztushoz. A szentmise végén plébánosunk felidézte a székelyek mondását, miszerint „egy újmisés áldásért a csizmát is érdemes elkoptatni”. Ezen buzdításra hosszasan sorjáztunk, hogy személyesen is részesedjünk az újmisés atya áldásában. A szentmisén és azt követően a Szent Cecília Énekkar szolgált, az orgonánál Lucz Ilona, a kórusvezető Szántó Lajosné Babi.Külön köszönet illeti a Flóri atyát, aki mindvégig szívesen állt a gyónók rendelkezésére, Komárominé Soós Évát a sekrestyében és Kissné Sere Annát, aki a kántori szolgálatban jeleskedett.